Mobil kommunikáció

Mobil jövôkép a jelenbôl

Percdíjak helyett bitdíjak?

Minden bizonnyal a mobilitásról a GSM telefonok jutnak eszünkbe és a velük kapcsolatos számok, tendenciák. Mindenki biztosra veszi, hogy a mobil telefonok területén a GSM technológia az uralkodó szabvány és az is valószínû, hogy 4-5 év múlva a mobil telefonok száma megelôzi majd a vezetékes telefonokét.
Nézzünk egy kicsit a fent említett tendencia mögé. A mobil piacon a GSM szabvány a második generációt képviseli. Ennek a digitális technológiának a leváltása kezdôdött el a világban az ITU által kiírt IMT2000 pályázat meghirdetésével. A pályázatra a világ neves gyártói adták le javaslataikat és összesen tizennégy szélessávú mobil kommunikációs "levegô" interfészt definiáltak. A szabványok közül három domináns típus küzd a jogaiért. Amerika, Európa és Japán más-más módon szeretné eljuttatni a mobil ügyfelekhez a multimédiás információt. A kidolgozott megoldások mindegyike életképes, viszont egyezség hiányában a globális méretû szolgáltatás, a szabad roaming lehetôsége nem teljesül. A különbözô idôosztásos és kódosztásos szélessávú technológiákhoz rendelt sávtartományok is eltérôek, ezért a globális szintû frekvencia felhasználás sem lehet optimális.
A viták ellenére a mobil eszköz gyártók igyekszenek mindegyik technológiát jól megismerni. A második generációs rendszerek továbbfejlesztésére a különbözô érdekeket képviselô csoportok szövetséget kötnek. Ilyen például a 3GPP projekt, ahol a 2G és a 3G mobil hálózatok közötti átmenetre dolgoznak ki technológiákat, vagy a GPRS Applications Alliance, ahol a mobil kommunikációs szoftverek széles körét szabják hozzá a lehetséges mobil operációs rendszerekhez. A Radicchio ipari csoportosulás célja az, hogy a GSM jelenleg adott titkosítási lehetôségeit túllépve megfelelô alapot teremtsen az elektronikus kereskedelemhez a mobil világban. A mobil hálózatokra is ki kell terjeszteni a nyilvános kulcsú titkosítási eljárást. Az ipari csoportosulásnak 32 tagja van, köztük a Visa, a MasterCard, VeriSign, Lucent és a Vodafone.
A gyártók érdekei sokszor közös csoportokon keresztül érvényesíthetôk és látszik a konszenzusra való törekvés, azonban ez nem minden esetben van így. A harmadik generációs levegô interfészek újabb típusát mutatta be a Motorola és a Nokia 1Xtreme néven. Ugyanilyen bejelentést tett a Qualcomm, akinek támogatója a Lucent volt egy HDR nevû technológia fejlesztésében. A két megoldás nem sokban különbözik egymástól, mindegyiket a nagysebességû vezeték nélküli Internet elérésre szánják. A szabvány viszont versenyképes lehet az ITU által támogatott verziókkal szemben. A Motorola és a Qualcom olyan nagysebességû kapcsolatot tud létrehozni, ami a harmadik generációs levegô interfészeken is túltesz.
A mobil szolgáltatások jövôjét persze a felhasználói interfész típusa mellett a kommunikáló berendezések, a rajtuk futó operációs rendszerek és alkalmazások is befolyásolják. A mobil telefonok helyett mostanában már személyi kommunikátorokról beszélünk. Az új koncepció alapját várhatóan a 3Com, pontosabban már leányvállalata, a Palm fogja lerakni a tenyérben hordozható kis számítógépével. A kis kommunikátorok erôs versenyében ez az egyszerûségével került vezetô pozícióba. Már az elsô Palm verziók is rendelkeztek modemmel és az Internetrôl letölthetô számtalan kis alkalmazással a kommunikátor sokrétûen használható (jegyzetfüzet, határidô napló, kalkulátor, óra, távirányító). A legújabb verziók rádiós kapcsolattal is rendelkeznek és az iMessenger szolgáltatás segítségével automatikusan érkeznek friss információk a Palm tulajdonosához. A 3Com és a Nokia közösen fejleszti a jövô kommunikátorát.
A Bluetooth kommunikációs megoldást sok oldalról vizsgálják. Próbálják összehasonlítani más, helyi vezeték nélküli technológiákkal. A gyártók óvatosak és egyelôre csak a nemzetközi kiállításokra hoznak egy-egy mûködô modellt. Ennek ellenére elképzelhetô, hogy 2002-re már 250 millió Bluetooth tudással felruházott mobil készüléket adnak el a piacon. A felhasználási lehetôségekrôl már számos ötlet látott napvilágot. Lényegében egy miniatûr áramkör lehetôvé teszi, hogy az épületen belül minden kommunikációs eszköz felismerje egymást és a megfelelô nyelven beszéljenek egymással. Másik példa az, amikor a mobil telefont az asztalon elhelyezve csak egy fejhallgatóval közlekedünk a lakásban. Az Ericsson egy Bluetooth fejhallgatót szerkesztett. A fejhallgatón egy gomb megnyomásával válaszolhatunk a hívásra, és egy másik gomb úgy kezdeményez beszélgetést, hogy a fejhallgatót közben beszédhanggal vezérelhetjük.
Menjünk tovább a jövôkép feltárásában a jelenbôl kiindulva. A WAP megoldást adott a mobil telefonon történô egyszerû Internetezésre. WAP képes telefonokat gyárt már az Alcatel, az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a Siemens. Sokak szerint a WAP kényelmi szolgáltatásai túl korán érkeztek meg, és a hálózatok sebességének növekedése, valamint a kijelzôk fejlôdése hamar idejemúlttá teheti ezt az egyszerû szabványt. A harc a WAP körül is széles fronton zajlik. A WAP intelligenciáját néhányan a mobil telefon memóriájába, mások a SIM kártyára, vagy akár Smart kártyára akarják tölteni.
A mobil szolgáltatás igénybevételére új modellt említ a szakma. Ma még elképzelhetetlen, hogy a mobil telefonunkat ki sem kapcsoljuk és nem a hívások ideje alapján kapjuk meg a számlánkat. Az új modellben a telefonon átvitt információ mennyisége szerint kell fizetnünk, illetve még inkább az igénybevett szolgáltatás tartalmának értéke alapján. Meghatározhatjuk, hogy kivel akarunk állandó kapcsolatban lenni, és tetszôleges csoportok között cserélhetünk ki hang, adat és kép tartalmat. Az állandó elérés módjának meghatározása nem egyszerû dolog. A szolgáltató nem könnyen tudná telefonon, vagy hagyományos ügyfélszolgálaton feldolgozni a személyenként is állandóan változó igényeket. Mobil szolgáltatók olyan Internet portál oldalakat nyitnak, ahol a kívánt szolgáltatáscsomag egy jelszó segítségével testre szabható. Beállíthatjuk az elérni kívánt hívócsoport számait, az értesítés módját a különbözô típusú üzenetekrôl, a hírek típusát, amit naponta olvasni akarunk. A szolgáltatások helytôl függôekké válnak. Például Amerikában utazva angol nyelvû szótár, Németországban német szótár kerülhet automatikusan a kommunikátorunkra. A helytôl függô szolgáltatás segíthet a tájékozódásban a városon belül, illetve egy áruházban is.
A mobil kommunikáció jövôje elôttünk van, a jelen sokféleségében rejlik. A bevezetett és kísérleti megoldások igazolják, hogy a jövôben a technológia nem szab korlátot az ügyfél igényeinek, a felhasználói igények alakíthatják át, szabhatják testre a piacot.

Csepeli Csaba

Mobil adatátviteli tendenciák VI. rész.

Átviteli gyorsulóverseny

Egyik lényeges feltétele a mobil adatátvitel széleskörû elterjedésének, hogy a jelenleginél nagyobb adatátviteli sebességet lehessen használni. Igaz, néhány karakter vagy akár egy SMS átküldésekor még nem túlzottan érdekes, milyen sebességgel történik a továbbítás, de a mobil alkalmazások gyakori használata esetén már nem lesz mindegy például, hogy 40 másodpercet kell várnunk a kártyával való fizetéskor vagy csak négy-öt másodpercet.
A sebességi kérdéseket a harmadik generációs (3G) rendszerek megjelenése olyannyira megoldja, hogy sokan már a mobil multimédia alkalmazásokról beszélnek. Mégis egyre többet hallani arról, hogy a GPRS, a HSCSD vagy az EDGE lesz a közeljövôben az adatátviteli szolgáltatások - és a mobil internetezés - alapja. Hogyan viszonyul egymáshoz ez a sokféle megoldás, miért van ennyi eltérô elképzelés - miközben igazából még egyik sem bizonyított a gyakorlatban, miért is kell GPRS-t vagy EDGE-et fejleszteni, ha az UMTS mindent megold? Sokan teszik fel mostanában ezeket a kérdéseket, keressük hát meg rájuk a választ.

A 3G még nincs kész, de eladható a licence...
Nos, a harmadik generációs rendszerek - az Európában UMTS-nek, az ITU-ban IMT-2000-nek nevezett tervezet - még nem jutottak el abba a stádiumba, hogy a szolgáltatók számára kézzelfogható valósággá legyenek - legalábbis, ami a részleteket illeti. Vannak már persze a rendszernek közel véglegesen kialakult elemei, de sok kérdés még nyitott. Ennek megfelelôen nem lehet pontosan megmondani, mikorra lehet tervezni a megjelenését. Vannak persze országok, ahol komolyan készülnek a 3G rendszerrel való szolgáltatásra, ennek legszebb példája példája az elmúlt hetekben megrendezett brit árverés, ahol öt szolgáltató jutott UMTS szolgáltatásra alkalmas frekvenciasávhoz összesen 22,5 milliárd (!) angol fontot fizetve a nagy lehetôségért. Ezek a cégek úgy gondolják, 2002-ben már megindíthatják szolgáltatásaikat, de vannak, akik nem ennyire optimisták. A piaci elôrejelzéseirôl ismert Forrester cég például azt írja legújabb tanulmányában, hogy reálisan csak 2007 körül lesz egységes, széleskörûen használható UMTS rendszer, a korai idôpontokat csak a gyártók reklámhadjárata tartja életben. Ez a becslés valószínûleg túl óvatos, de az tény, hogy az UMTS rendszer befejezése még eltart egy darabig. A szolgáltatók azonban már most szeretnének nagyobb sebességû adatátviteli szolgáltatást nyújtani, ezért keresik az alternatív megoldásokat.
A másik nagy kérdés, hogy ha meg is jelenik az UMTS rendszer, sok országban még nem tisztázott, ki nyújthat az új rendszerrel szolgáltatásokat. Nem biztos ugyanis, hogy a meglévô GSM szolgáltatók kapják meg a jogot UMTS szolgáltatás beindítására. Az sem biztos, hogy a szolgáltatók mindegyike bele akar kezdeni egy ekkora volumenû beruházásba, mikor van egy prosperáló GSM hálózata. Lesznek tehát szolgáltatók, akik a GSM hálózaton szeretnének öt év múlva is adatátvitelt biztosítani. A Strategy Analitics elôrejelzései szerint 2010-re mintegy 260 millió adatátvitelt használó mobil elôfizetô lesz Nyugat-Európában, de ezek 42 százaléka fog UMTS-t használni, 15 százalék marad a jelenlegi adatátviteli sebesség mellett és a hiányzó 43 százalék éppen a bevezetôben említett új, gyorsabb adatátviteli módokat fogja igénybe venni.
Ez a két ok már kellô alapot nyújtott ahhoz, hogy meginduljanak a fejlesztések. Mivel ezeket az adatátviteli sebességeket növelô megoldásokat a második generációs, azaz 2G rendszerre fejlesztik, összefoglaló néven 2,5G rendszereknek szokták hívni ôket. Azt azonban tisztázni kell, hogy a HSCSD, a GPRS és az EDGE három különbözô megoldás, tehát nem egy folyamat egymásra épülô fázisai. Sok rajzon következnek egymás után, ez azonban csak azt fejezi ki, hogy az egyes megoldások mikor kerülnek abba a fázisba, hogy kereskedelmi szolgáltatásként is megjelenhessenek.

Sebességnövelés HSCSD-vel
A gyakorlati megvalósítás szempontjából talán a HSCSD (High Speed Circuit Switched Data) van a legjobb helyzetben. Ennél a megoldásnál - melyet a Sonera már be is vezetett a hálózatában - vonalkapcsolt módon jutnak el az adatok a kiinduló állomásról a célállomásra, azonban több - akár négy idôrés - összekapcsolásával egy nagyobb sávszélességû átviteli út alakítható ki a két állomás között. Figyelembe véve azt is, hogy a 9,6 kbit/s-os sebesség helyett 14,4 kbit/s-os kódolást alkalmaznak idôrésenként, a HSCSD akár 57,6 kbit/s-os sebességgel is mûködhet, ami már "vezetékes" szemmel sem lebecsülendô sebesség. A HSCSD esetében tehát nem egy, hanem több csatornát is használ egy adatátviteli kapcsolat. A megoldásnak egyben ez a hátránya is: ha a hálózat forgalmi terhelése nagy, akkor a szabad idôrések száma erôsen korlátozott, tehát ilyenkor nem, vagy csak szerencsével lehet kihasználni a rendszer elônyeit. Szintén nem elônyös a megoldás, ha az adatküldés nem folyamatos, hanem például párbeszéd jellegû, akkor ugyanis a folyamatosan lefoglalt vonalkapcsolt csatornák kihasználtsága igen alacsony, miközben a díjtétel igen magas.

GSM fejlesztés GPRS-szel
Nagyobb beruházást igénylô, de hatékonyabb megoldást biztosít a GPRS (General Packet Radio Service) rendszer, ahol nem kell hívást felépíteni egy szolgáltató szerveréhez, hanem valódi csomagkapcsolt adatátvitel valósul meg ténylegesen felépített hívás nélkül. A megoldásnak több elônye is van. Egyrészt a tényleges adatforgalom képezheti a számlázás alapját és nem az adatkommunikáció teljes idôtartama alatt fennálló kapcsolat. Másrészt ezzel a megoldással az "állandóan adatkapcsolatban vagyunk" állapotát érjük el, hiszen nincs külön felcsatlakozási procedúra. Harmadszor miközben például tôzsdei tranzakciókat végzünk a mobil Interneten keresztül, el tud érni üzletfelünk, családtagunk, hiszen a beszédcsatorna szabad.
A GPRS mûködésének az alapja egyébként ugyancsak az, hogy több idôrést fog össze az adatcsomagok nagyobb sebességû továbbításához, de nem folyamatosan. A csomagkapcsolás bevezetése miatt jelentôsebb hálózati fejlesztést igényel a GPRS kialakítása, azonban ezek az elemek felhasználhatók a 3G-re való áttérés során.
Míg az elôzô két megoldás úgy éri el a sebesség növelését, hogy több idôrést fog össze, addig az EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution) teljesen más módon mûködik. A rendszer a csatornakódolást cseréli ki, a jelenlegi GMSK helyett a 8-PSK kódolást használja, mely szimbólumonként nem egy, hanem három bitnyi információt képes továbbítani. Egy GSM csatorna adatátviteli sebessége ezzel a háromszorosára növelhetô, amivel a csatornánkénti maximális 22,8 kbit/s-os sebesség 68,4 kbit/s-ra növelhetô. Ha emellett még több idôrést is összekapcsolunk, akkor akár 500 kbit/s fölé is nôhet az átviteli sebesség. Úgy tûnik, jelenleg ez a 2,5 G rendszerek sebességi csúcsa.

dr. Bartolits István

A Westel piaci várakozásai

A fizetôképes kereslet a határ

Több nyugat-európai országban tapasztalt tendencia, hogy körülbelül 20 százalékos mobiltelefon elterjedtség után még gyorsabb növekedés indul be a felhasználók számának növekedésében. A nevét immár Westel Mobil Távközlési Rt.-re módosító GSM szolgáltató marketing vezérigazgató-helyettesét, Winkler Jánost elôször arról kérdeztük, szerinte elérheti-e év végére hazánkban a mobiltelefon felhasználók száma a 3 milliót?
- Az elmúlt évekhez hasonlóan töretlen fejlôdést várunk 2000-ben is. Elôször mi mondtuk ki, hogy év végére akár 2,5 millióra is gyarapodhat az elôfizetôk száma hazánkban, majd a versenytársak részérôl elhangzott a 3 milliós becslés is. A jelenlegi számokat és tendenciákat figyelembe véve mi úgy véljük, hogy valamivel 2,5 millió felett lehet majd ez a szám. A hárommilliós becslést kifejezetten optimistának tartjuk, bár nem zárható ki ennek bekövetkezte sem.
- Bekövetkezhet-e hazánkban is olyan fajta, szinte robbanásszerû fejlôdés, mint például a skandináv országokban?
- Azt hiszem, nálunk inkább egy németországihoz hasonló gyors, de folyamatos fejlôdést lehet várni, ami nem annyira ugrásszerû felfutást jelent. Figyelembe kell venni azt is, hogy ebben az iparágban sem lehet elvonatkoztatni a fizetôképes kereslet nagyságától és az adott országok életstílusától és ebbôl a szempontból azért a skandináv és német társadalmak lényegesen jobban állnak, illetve másképp élnek. Ezért is gondoljuk a cégnél, hogy az ottanihoz képest szolidabb növekedés várható.
- Angliában már megtartották, Németországban pedig most zajlik a harmadik generációs licencek tendereztetése. Mit tekintenének jónak ebbôl a szempontból hazánkban a Westelnél?
- Angliában rendkívül nagy bevételt tudtak ezekbôl a koncessziókból kitermelni, és valószínûleg nem kis összegekkel gazdagodik majd a német állam is. Azt azért figyelembe kell venni, hogy azok nemcsak gazdagabb társadalmak, de jóval nagyobb piacok is. Mi a magunk részérôl azt tartanánk korrektnek, ha egy reális licencdíj alakulna ki, amelynek megfizetése esetén a már piacon lévô szolgáltatók is megszerezhetnék a 3G rendszerek szolgáltatási jogát. Emellett még egy új versenyzôt is be lehet engedni a piacra.
- Az elmúlt egy évtized fontos kormányzati tenderein - nemcsak a távközlésben - többnyire a költségvetési bevételek maximalizálása volt a fô szempont...
- Most úgy tûnik, hogy a kormányzat felismerte az infokommunikációs iparág fontosságát, azt, hogy ez az ágazat lehet az ország gazdasági felemelkedésének a kulcsa, húzóereje. Ehhez azonban a mai árszintek csökkenésére van szükség, a távközlésben is és az informatikában is, utóbbiban például a szingapúri egyezményhez csatlakozással, amely az informatikai termékek vámját nullára csökkenti. Természetesen nem arról van szó, hogy ne realizáljon a licencek kiadásából tisztes bevételt a kormányzat, de ezt meg lehet úgy csinálni, hogy a licencek díja ne verje majd fel a szolgáltatások tarifadíjait.
- Szakmai körökben vannak, akik már 2002 elsô felére megvalósíthatónak tartják a harmadik generációs szolgáltatások hazai beindulását. Ebbôl a szempontból mekkora megtérülési ideje van akár a GPRS, vagy az EDGE bevezetésének a GSM hálózatokban?
- Számos szempontból a kérdésfeltevés indokolt, de mellettük is több érv szól. Így például a piacon olyan kemény verseny folyik, hogy nem engedheti meg egy szolgáltató, hogy ezeket ne vezesse be, még ha idôben közelinek látszik is a harmadik generációs szolgáltatás. Másodszor, a WAP már létezô szolgáltatás, és igazán költség hatékonyan akkor lehet nyújtani, ha csomagkapcsolt adatátvitelt használunk, ehhez pedig kell a GPRS. Ezzel nagymértékben segíthetjük a WAP szolgáltatásokra elôfizetôk növekedését. Ezért úgy véljük, ez egy megtérülô beruházás lesz. Harmadszor, azért azt sem árt megjegyezni, hogy a harmadik generációs rendszerekben még számos szolgáltatás nem látható elôre pontosan. Igaz, hogy nagy lesz a sávszélesség, multimédiás alkalmazásokra is lehetôséget ad majd, de a csúcsszolgáltatásokat egyrészt tömegigénnyé is kell változtatni, továbbá rá kell szoktatni az embereket arra, hogy fizetni is hajlandók legyenek érte. Ez tulajdonképpen még a WAP-ra is igaz, pedig az már mûködik.
- A Westel a neve mellett a logóját is módosította. Milyen okokból döntöttek így?
- A 900 Megahertzre utalás nemsokára anakronisztikussá válhat, hiszen idén november végétôl már 1800 Megahertzen is szolgáltatunk, és az elôzôekben említettek megvalósulása esetén akár két éven belül harmadik generációs szolgáltatásunk is lehet. Ezért a frekvenciára való utalást elhagytuk. A köztudatban úgyis Westelnek hívnak minket. A logót pedig ezzel összefüggésben úgyis kellett változtatni, és ezt összekötöttük azzal, hogy egy letisztultabb, sokkal olvashatóbb változatot válasszunk, egy jobb betûtípussal együtt. Értelemszerûen a réginek sem akartunk minden elemével szakítani, hiszen egy bevezetett, közismert logó milliárdos érték.
- Idôrôl-idôre felröppennek hírek, pletykák a két Westel cég összeolvasztásáról. Mennyi igazság van ebben?
- Ez a kérdés nincs napirenden. Sôt, a testvér vállalat is kifejezetten megkülönböztetni igyekszik magát, ôk korábban meglépték a név, a logó módosítását, s az elôhívó szám névbe emelésével is különbözôségüket hangsúlyozzák.
- Március elseje, az új tarifák bevezetése elôtt egyértelmûen a Westelé volt a legáttekinthetetlenebb tarifastruktúra. A visszajelzések hatására is döntöttek ennek megújításáról és egyszerûsítésérôl?
- Valóban viszonylag nehéz volt áttekinteni csomagjainkat, hiszen számos célcsoportot szólítunk meg - és ezt mi is éreztük. Igyekeztünk egyszerûsíteni, könnyebben áttekinthetôvé tenni a kínálatot, a szegmentált ajánlatokat és arra törekedtünk, hogy a tarifaelemek is egységesebbek legyenek. A visszajelzések pozitívak, a többség jól fogadta a változtatást.

B. J.

Nokia gyáravató Komáromban

Az üzletben nem számít a rokonság...

Tizedik gyárát avatta a Nokia mobil telefonokkal foglalkozó üzletága, de errôl nem a kerek szám miatt, hanem azért adunk tudósítást, mert ez a gyár Komáromban kezdte meg mûködését. A gyár avatására eljött Komáromba Paavo Lipponen finn és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Katona Kálmán KHVM miniszter, valamint Jorma Ollila a Nokia elnök-vezérigazgatója is. A jelentôs protokollesemény természetesen nem csak a 25 milliárd forintos beruházás elkészültének szólt, abban a Nokia - és más finn cégek - hosszabb távú hazai beruházásainak is komoly szerepe van. Ezt méltatta beszédében Orbán Viktor, aki reményét fejezte ki, hogy végre nem csak annak örülhetünk, hogy a két rokon nép közül az egyiknek megy jól, hanem rövidesen talán annak is, hogy mindkettônek jól megy. Válaszbeszédében Paavo Lipponen két dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a beruházások volumene mellett igen fontos az a tény, hogy ezek a beruházások éppen a távközlési szegmensben valósulnak meg, ami tovább emeli annak értékét. Szerinte ugyanis az információs társadalom alapját jelenti a távközlés magas színvonala, de még ezen belül is igen fontos tényezô lesz a mobilitás. A másik, hogy szívesen jönnek Magyarországra, de a befektetések megtervezésekor nem a rokonság, hanem a kölcsönös elônyök esnek nagyobb súllyal a latba. Ez adhat igazi alapot a két ország közötti további, hosszú távú együttmûködéshez.
Jorma Ollila beszédében elmondta, hogy a Nokia mobil telefonokkal foglalkozó üzletága a komáromival együtt már három gyárat épített Európában, ugyancsak hármat Ázsiában és további négy üzemel az amerikai kontinensen. Összesen 56 539 alkalmazottat foglalkoztat a Nokia, s ebbôl mintegy 1000 fôt Magyarországon. A Nokia már a hetvenes években megjelent a magyar piacon, akkor még kábelekkel, kábelgyártó berendezésekkel, gumiáruval és televíziókkal, az igazi együttmûködés azonban 1993-ban indult meg a távközlés területén.
A komáromi gyár rekordidô alatt készült el, a beruházási döntést 1998 júliusában hozta meg a Nokia vezetése, 1999 áprilisban megtörtént az alapkô letétele, s ez után 8 hónappal és 3 nappal megkezdte a gyár a próbatermelést. Az elsô termékek 2000 januárjában születtek meg Komáromban. Ezek a készülékek - például a most legnépszerûbb 3210-es modell - az európai piacra kerülnek, s tovább növelik azt a 200 milliós számot, melyet a Nokia mondhat magáénak az eddig gyártott mobiltelefonokat tekintve. Ollila egyébként az prognosztizálta, hogy 2002-re már 520 millió, 2003-ban pedig 1 milliárd mobil készülék lesz a világon. A mobil Internet terjedését most Komáromban még gyorsabbnak jósolta, mint tavaly októberben a genfi Telecom '99-en, most már úgy gondolja, 2003-ra éri el az Internetre kapcsolódó mobil készülékek száma az Internetre csatlakozó PC-k számát. A jóslat beteljesítésében már a komáromi gyár is komoly szerepet fog játszani, mondta az elnök-vezérigazgató.
A vadonatúj gyár igazgatója, Jyrki Jalasto arra emlékezett vissza, hogy egy évvel ezelôtt a komáromi egység létszáma 2 fô volt, innen bôvítették a létszámot fokozatosan a jelenlegi 500 fôre. Természetesen a létszámbôvítést intenzív tanulás kísérte: összesen 25 ezer órányi tanulás áll a jelenlegi csapat háta mögött, de a továbbképzés egy pillanatra sem szünetelhet. Az oktatás mellett más juttatásokat is kapnak az itt dolgozók. Többek között ingyenes étkeztetés, ingyenes személyszállítás és nyelvi képzés is jár az alkalmazottaknak. A gyár sikere ugyanis Jalasto meggyôzôdése szerint azon nyugszik, hogy az emberek vannak a középpontban. Ezek az emberek a felhasználók és a munkavállalók egyaránt. Jelenleg 500 alkalmazottat foglalkoztat a komáromi gyár, de ez a szám az év végére - a termelési kapacitás októberi teljes körû kiépítése után - 1300 fôre fog nôni.

B. I.

TETRA az árvíz ellen

A Motorola az Antenna Hungáriával együttmûködve, fél nap alatt telepítette és helyezte üzembe azt a két bázisállomást, melyet korábban a budapesti kísérleti üzemben használtak. A tiszai árvíz okozta katasztrófahelyzet elhárítása, a védekezési munkálatokkal kapcsolatos telekommunikációs feladatok megoldásának elôsegítése érdekében - a rendôrséggel, a honvédséggel és az Antenna Hungária Rt-vel együttmûködve - két Motorola TETRA bázisállomást telepített Szentes és Szeged térségében. A belügyminisztérium és a honvédség rendelkezésére bocsátottak több mint 60 darab készüléket, melyek kiválóan vizsgáztak éles körülmények között is.

Fejlôdô WAP szolgáltatások a Pannonnál

Szótár és mozimûsor mobiltelefonról

Alig több, mint két hónapja vezette be a Pannon GSM WAP szolgáltatását, a PannonW@P-ot. Az indulás pillanatától kezdve három adatszolgáltató: az MTI, a Fornax és a Pesti Est negyedóránként frissített adatait lehetett lekérni a telefon képernyôjére. Az elôfizetôk egy mozdulattal hozzáférhettek az idôjárás-jelentéshez, a közlekedési hírekhez vagy az esti programokhoz.
A Pannon GSM folyamatosan bôvíti a lekérhetô hírek körét. Április közepétôl már elérhetô volt az operátor logók, csengôhangok és képüzenetek telefonra történô letöltése. (Erre korábban is volt lehetôség a megfelelô hívószámra küldött "smart" SMS elküldésével.) Az Info 2000 kiállítás alatt indult a Pesti Est országos körû eseményinformációs szolgáltatása - melynek segítségével kalandozhatunk a mozi, színház, koncert, kiállítás, TV mûsor és gyerekprogramok világában - és még a nyár beköszönte elôtt várható egy ötnyelvû szótárszolgáltatás, valamint utazási információk is. Ezek a szolgáltatások különösen népszerûek a fiatalok körében.
Azért, hogy ne csak a WAP készülékek tulajdonosai lehessenek jól informáltak, a Pannon GSM bôvítette SMS alapú információs szolgáltatását, a mindenki által elérhetô PannonIndexet is. A három új témakör, a Hírek, Sport és Szerencsejáték rendkívül részletes információit az MTI szolgáltatja. Ezen kívül mostantól lehetôség van képüzenetek letöltésére, valamint WAP beállítások PannonIndexen keresztül történô módosítására is.

Átjárható Praktikum!
A Pannon GSM elôre fizetett (pre-paid) Praktikum rendszerének sikerét mutatja, hogy több, mint 350.000 elôfizetô használja a három, a leggyakoribb telefonálási szokásokhoz igazodó tarifacsomag valamelyikét. Eddig komoly fejfájást okozott, ha beszélgetési szokásaink megváltoztak (például munkahelyváltozás miatt) és a meglévô tarifacsomag már nem felelt meg igényeinknek. Korábban ilyenkor új elôfizetést kellett vásárolni, ami a hívószám megváltozásával járt. 2000. május 8-tól azonban a Pannon GSM az országban elsôként megvalósította a tarifacsomagok közötti átjárhatóságot. Így bármelyik, már létezô Praktikum elôfizetést szabadon módosíthatunk a másik kettô alapcsomagra, feltéve, hogy az elsô feltöltés óta legalább 90 nap eltelt, illetve hogy az elôfizetô egyenlege magasabb, mint az átváltás adminisztrációs költsége, melyet automatikusan vonnak az egyenlegbôl.
A tarifacsomag váltáshoz elegendô az ingyen hívható 1741-es számot tárcsázni, és a "Praktikum tarifacsomag-váltás" menüben választhatjuk ki a megfelelô csomagot. A megbízás teljesítésérôl rövid szöveges üzenetben értesíti az elôfizetôket a Pannon GSM.

Bôvülô PannOnline
Lapunk hasábjain márciusban már beszámoltunk a PannOnline szolgáltatásról, melynek révén a társaság elôfizetôi a cég honlapján keresztül hozzáférhetnek elôfizetésükre (elôfizetéseikre) vonatkozó információkhoz is. A szolgáltatást az elôfizetôi igényeknek megfelelôen fejleszti tovább a Pannon GSM. Így egy hónapra visszamenôleg az elôfizetô megnézheti majd hívásrészletezését, amit a PannOnline-ból közvetlenül le is tölthet. Ugyancsak megtekinthetôvé válik ezzel párhuzamosan a még ki nem számlázott hívások részletes listája, vagyis a hóközi számlaállás is.

Teszteltük: Pannonw@p Nokia 7110-en

Sikerre ítélve

Több alkalommal írtunk már a WAP szolgáltatásról, ezúttal azonban a Pannon GSM, valamint a Nokai által tesztelésre adott 7110-es készülék segítségével a mindennapi gyakorlatban is kipróbáltuk azt. Tapasztalataink igen kedvezôek. Noha még csak az 1.1-es verzió mûködik a készülékben, egyszer sem szállt el, nem fagyott le, nem küldött hibaüzenetet. (PC-felhasználók, irigykedjetek!) A WAP szolgáltatás elérése nagyon egyszerû: a Menü gomb megnyomása után a görgetôvel a Böngészô pontra lépünk, majd a Kezdôlapot kérjük. Ezzel felépül a kapcsolat a WAP szerverrel, s innen már az egyéni igényeknek megfelelô információkat tölthetjük le. Mint azt a mellékelt fotók mutatják, a PannonW@P szolgáltatás révén elérhetjük mondjuk a mozifilmek kínálatát, ha a gyerekünk mondjuk éppen az E.T.-t szeretné velünk megnéz(et)ni.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy vasárnap érdemes lesz-e horgászni menni, elegendô kiválasztani az Idôjárás linket, és máris megtudhatjuk, vigyünk-e magunkkal esernyôt, fürdônadrágot vagy éppen "tundrabugyit". Ha elcsábított minket a 400 millió forintos lottóláz, akkor is találunk hasznos információt. Ha éppen a kerti szalonnasütés miatt elmulasztottuk megnézni a sorsolást, sebaj, két-három link lekérése után máris a telefonunk képernyôjén találjuk a számokat, és törhetjük a fejünk a következô heti szám ötösön...
Mivel a Pannon GSM hálózatában a megfelelô készülékek már 14,4 kbit sebességgel képesek kommunikálni, a WAP szolgáltatás híreit gyorsan lehet letölteni, mégpedig a vezetékes interneten megszokottnál jóval gyorsabban - igaz, itt (egyelôre) csak szöveges információkról van szó. Nem nehéz megjósolni, hogy a WAP - különösen, ha a GPRS is kiépül hozzá - elsöprô sikert fog aratni.

B. J.

WRC-2000 Isztambulban

Lesz-e regionális mûsorszóró mûhold?

Már javában zajlik lapunk megjelenésekor az aktuális Rádió-távközlési Világértekezlet, a WRC-2000, melyet Isztambulban rendeznek május 8. és június 2-a között. Az értekezleten hazánkat Simon Gyula, a Hírközlési Fôfelügyelet rendszerszabályozási igazgatója képviseli, akit elutazása elôtt megkértünk, avassa be kicsit Olvasóinkat: mi is ez a világértekezlet, és milyen kérdésekkel foglalkozik.
- A megelôzô világértekezlet (a WRC-97) 1997 ôszén Genfben ülésezett. A világértekezletet követôen rövid idôn belül megkezdôdött a felkészülés a következô ülésre. Ez a felkészülési folyamat az európai távközlési igazgatások szervezete, a CEPT keretében igen intenzíven folyt, az Európai Rádió-távközlési Bizottság - az ERC - a felkészülés hatékonnyá tétele érdekében létrehozta a Konferencia Elôkészítô Munkabizottságot (Conference Preparatory Group - CPG). A munkabizottságon belül négy csoport (Project Team - PT) került létrehozásra az egyes rádiós területek, kérdéskörök témáinak megvitatására. A problémafelvetô, feladatkidolgozó csoportszintû üléseken a KHVM felkérése alapján a HÍF képviselte a magyar igazgatást, míg a CPG üléseken mind a KHVM, mind a HÍF kijelölt szakértôi részt vettek.
A CPG 1998 elejétôl nyolc ülést tartott. A CPG ülésekre az elôkészítô anyagokat a PT-k szolgáltatták .A CPG üléseken került sor az ún. Európai Közös Javaslatok (European Common Proposals - ECP-k) végleges formába öntésére. Az egyes CEPT országok nemzeti igazgatásai ezeket az ECP-ket áttanulmányozzák és nemzeti érdekeikkel összevetve azokhoz vagy csatlakoznak, vagy nem. Az elsô esetben az ITU-hoz benyújtott dokumentum társszerzôi között megjelenik a csatlakozó ország neve. Európához hasonlóan a többi földrész rádió-távközlési igazgatásainak regionális szervezete (így a CITEL, az APT) is hasonló elôkészítô munkát folytatott. Természetesen az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) szintjén is folyt munka, két konferencia-elôkészítô ülésen is (CPM-1 és CPM-2) tárgyalta az ITU-R a WRC napirendi pontjait képezô témákat.
- Milyen kérdésköröket tárgyalnak a WRC-2000-en?
Ha kérdéskörönként próbáljuk csoportosítani a WRC -re kerülô témákat, hat jelentôs területet tudunk megnevezni, ezek:
- a harmadik generációs mobil rádió-távközlési szabvány, az IMT-2000;
- mûholdas mozgó szolgálati (MSS) és mûholdas rádiónavigációs rendszerek (RNSS);
- a nem geostacionárius pályájú mûholdas állandóhelyû szolgálat kérdései (NGSO-FSS);
- ûrkutatási és rádiócsillagászati kérdések;
- a Nemzetközi Rádiószabályzat S30 és S30A Függelékeinek módosítása;
- a földfelszíni és a mûholdas állandóhelyû szolgálat kérdésköre. A kiemelt témákon túlmenôen természetesen más, kevésbé fajsúlyos témák is megvitatásra kerülnek a WRC-n.
- Sokan érdeklôdéssel várják az IMT-2000-el kapcsolatos híreket.
- A WRC egyik kiemelt témája, várható jelentôs eredményeinek egyike lesz az ITU-nak a 21. századi globális mobil távközlô rendszer kialakítását célzó elképzelése, az IMT-2000. Ennek szabványosítására az ITU-R keretén belül külön Task Group (a TG 8/1) került felállításra. A WRC-2000 elsôdleges feladata az adott kérdésben, hogy a TG 8/1 által végzett munkát jóváhagyva döntsön a 3. generációs mobil rendszer részére rendelkezésre álló frekvenciasáv nagyságában és helyében.
A TG 8/1 vizsgálatai szerint (a WARC-92 által meghatározott frekvenciasávokon túlmenôen) 2010-re mindhárom régióban az IMT-2000 földfelszíni összetevôje vonatkozásában 160 MHz nagyságú pótlólagos frekvenciasáv-igény merül fel. Az országok a kérdésben igen megosztottak. A többség támogatja a fenti igény megfogalmazását, azonban - különösen a jelenleg nem nagy mobil-penetrációjú országok - ennek kielégítését a piaci igények konkrét megjelenéséhez kötik (a pótlólagosan igényelt sáv egy része így várhatóan csak hosszabb távon fog rendelkezésre állni). A pótlólagos frekvenciasáv-igény egy része globális (mindhárom körzetre vonatkozó), maradék része pedig körzet-specifikus.
A földfelszíni összetevô keretében külön vizsgálatokat tesz majd szükségessé a HAPS (High Altitude Platform Stations) alkalmazása. Ezek a sztratoszférikus platformnak nevezhetô állomások, mint Zeppelin léghajók helyezkednének el a lefedendô körzet felett és bázisállomási szerepet töltenének be a rendszeren belül.
- Van egyetértés a mûholdas rádiónavigációs rendszerek kérdéskörében?
- A témakörben meglehetôs éles pengeváltás várható, mivel az RNSS célra kijelölt sávot (1215-1260 és 1559-1610 MHz) jelenleg használó amerikai GPS és az orosz GLONASS rendszer mellett a közeljövôben több más mûholdas navigációs rendszer is igénybe kívánná venni, így például az Európai Unió is üzembe szeretné állíttatni saját, Galileo-nak elkeresztelt rendszerét. A kérdéskör összefügg az IMT-2000 kérdésével, mivel Európa a kontinensen alkalmazni kívánt UMTS kapcsán nem kíván lemondani az annak rendszer-szinkronizálását is biztosító saját mûholdas rádiónavigációs rendszerrôl. Valószínûleg csak új RNSS célú (mintegy 20-24 MHz szélességû) frekvenciasáv biztosításával lesz feloldható a probléma (ha erre lesz akarat !).
- Foglalkozik-e a WRC-2000 a mûholdas mûsorszóráshoz kötôdô kérdésekkel?
- Talán a WRC-2000 legnagyobb vihart kavaró kérdése lesz az egyszerûen csak S30/S30A néven nevezett napirendi pont. Ez a Nemzetközi Rádiószabályzat két (jelzett számú) Függelékének módosítását célozza meg. Az ominózus függelékek a mûholdas mûsorszóró szolgálat (BSS) terveire vonatkoznak, és már az elôzô WRC-97-en is komoly vita forrásául szolgáltak, szinte végigkísérték azt.
A WRC-97 532. sz. Határozata az 1997-es (az 1. és 3. Körzetre vonatkozó) mûholdas mûsorszóró tervek felülvizsgálatát és lehetséges átdolgozását írta elô. Ennek értelmezése az egyes országcsoportok, ill. országok érdekeinek megfelelôen más és más. Az arab országok értelmezése szerint ez felhívás egy új módosított BSS terv elfogadására a WRC-2000-en, míg mások szerint ez csak annak vizsgálata, hogy elvben lehetséges-e egy ilyen módosítás. Ezen utóbbi álláspontot képviselték az európai országok közül a mûholdas rendszerekkel már rendelkezôk (elsôdlegesen Luxemburg, Norvégia), akik újabb és újabb mûholdak fellövésével szeretnék dominanciájukat még egyértelmûbbé tenni.
A kérdésben erôsen érintettek vagyunk mi is, mivel a múlt év végén Genfben megtartott CMP-2 ülésen a horvát és a cseh küldöttséggel közösen megfogalmazott beadványunkat az ITU megvizsgálta és - úgy tûnik, hogy - megvalósíthatónak tartja. Ez egy négy országos (magyar-horvát-cseh-szlovák) regionális mûhold fellövését tenné lehetôvé és - ami a lényeg - gazdaságossá. A BSS kérdésben Európa meglehetôsen megosztott, ezt tükrözi az is, hogy a témában végül is nem született benyújtandó európai közös javaslat a WRC-re.
A végeredményrôl, és számos egyéb témáról pedig beszámolhatunk a WRC-2000 befejezôdése után, júniusban.

(ks)